Főoldal Amy Regények Carrd Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2017/06/22
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blog

Gyerekek, megígérem, le fogok arról szokni, hogy eltűnök, aztán csak heti egyszer jelentkezem :(.
A dolgaim alakulnak lakásügyben, és a sok papírmunka meg minden, mi ezzel jár leszívja az energiámat (és a Russkaja meg nem tölti ám fel…), szóval általában fáradt vagyok, nem alszok jól, és minden egyéb.

Viszont, nem nyavalyogni jöttem, hanem beszámolni pár dologról. Történetesen kedden találkoztam Isabelle-lel, a nyctophilia.gp bloggerinájával, és csupa-csupa jó élményünk született, mégha mindketten fáradtak is voltunk 😀 Iza, remélem azóta kialudtad magad! ^^

Eleve úgy aludtam el hétfő este, hogy mondtam király, szabad vagyok, de mégis a melóhelyem közelébe kell mennem. Hát nem is olyan nagy baj az. Eleve ráparáztam, hogy elkések, mert a békávé az ellenségem (most egyetlen Sandokan sem volt ; – ;), és tuti, hogy valamelyik csatlakozásom le fogom késni. Ez így is lett konkrétan, de akkor nem találtam volna meg ezt:

(egyébként csak nekem tetszik a logóm színátmenete? o.O)

Igen, ez tényleg az, aminek látszik. Remélem, nem valami felnőttboltos bilincs tartozéka :DDD De akkor látnék olyan lyukakat, amik láncra utalnak, de nincs rajta semmi. Egyszerűen csak egy sima kis ördögszarvas. Egyetlen hibája, hogy törött, és még nem vettem ragasztót hozzá, de egész pofás :D.

A buszon végre hallgathattam zenét rendes fülhallgatóval, amit még a múlt héten vettem. Rám fért már, na. Jó volt nézni az elsuhanó tájat, és nem azt hallgatni, hogy a turisták mit beszélnek olyan hangosan, hogy az is megtanulja a nyelvüket, aki nem akarja. Leszállok, már látom, hogy ott van Iza, köszöntünk egymásnak, és indulhattunk tova :D. Szegény egy órát várt rám, mert a török időt adta meg, így nem fél 10-re kellett volna érte mennem, hanem fél 9-re. Szegény, mit csinálhatott ott addig? :O (blogjából kiderül, mindenképpen keressétek fel! 😉)

Mivel volt egy elintéznivalója, ahova csak kettőtől mehettünk, így elmentünk várost nézni, ami abból állt, hogy röviden busszal végigszaladtunk a Margitszigeten, mert a békávé-hajó az éppen nem ott állt meg, ahol kellett volna neki, meg sajnos, nem volt időnk sem. Készítettünk azért képeket, mielőtt elindultunk volna vissza. Bár szegénnyel egy életre megutáltattam a halálán levő 3-as metrót, az tuti :D. A végére tökéletesen leégtem, őt nem fogta meg a Nap, úgyhogy úgy váltunk el a Kálvin téren, hogy ezt mindenképpen megismételjük, csak úgy, hogy több napig van Pesten, nem csak egy pár órácskát, mielőtt utazna tovább. Igazából beszéltünk róla, hogy elmegyünk megkóstolni a sushi-t, csak anyagilag nem láttam el magam úgy, ahogy kellett volna (így is sokallom, hogy kiadtam egy nyamvadt pálcikás fagyiért 300 forintot…), meg hát Pesti ember fél órán belül az otthonában ehet :D.

Beszéltünk róla, hogy simán csinálhatnánk a csoportunkkal egy közös nyaralást jövőre, vagy egy olyan kisebb összeröffenést, ahova tényleg mindenki el tud jönni, és jól érezzük magunkat. Nekem legalábbis egyre szimpatikusabb az ötlet, hogy ilyen 10-12 fő elmegy mondjuk egy élményfürdős hotelbe :DDD. De persze, ez nem csak a csoportra igaz, mert szívesen mennék más ismerősökkel is :).

Jaj, és majdnem elfelejtettem. Általában úgy vagyok az ajándékokkal, hogy rendesen megilletődöm tőlük, mert egyrészt, nem számítok rájuk, másrészt meg úgy vagyok vele, hogyha valakivel találkozom, az épségben érjen a megbeszélt helyre, hiánytalanul, balesetmentesen. Így tényleg meghatódtam, mikor kaptam két parfümöt, amiket itthon vagy zsebbenyúlósan, vagy egyáltalán nem lehet kapni:

A baloldali a Xo Elegant parfüm, nagyon kellemes illata van, olyan… csábító, vagy hogy fogalmazzak :D. Ha valamikor randizni mennék, mindenképpen ezt fújnám magamra (nem is a tiramisut . _ .), szóval még az is lehet, hogy sikerrel járnék.

A jobboldali pedig Fidzsi-szigeteki lótuszvirágos parfüm, 50 ml-es kiszerelésben. Utánajártam a neten, mert én ilyen kíváncsi fajzat vagyok, csakhogy mit írnak róla, és Jesus Monroe! Csak jókat! Nagyon finom illata van, és őszintén szólva, félek használni :D. Még jó, hogy olyan erős és tartós, hogy elég csak három pötty, szóval remélem, nagyon sokáig kitartanak majd :3. A The Body Shopról eddig nem is hallottam rossz dolgokat, szóval lehet, hogyha túl vagyok a hullámvölgyön, akár rendelek is tőlük.

És még egy infó: Izának hála van új telefonom. Ezt sem bírom elégszer megköszönni! Ugyanúgy az a típus, csak annyi különbséggel, hogy ez fehér, és kicsivel több az agya. Így végre zenével és telefonnal rendelkezem, így nincs többé akadálya a rendes fotóknak.

Még egyszer óriási puszi, millió évig tartó hála, boldog vagyok, hogy találkozhattam veled Iza, remélem, fogunk is még egyszer egy csomó alkalommal :).

A posztban Iza engedélyével említettem meg őt, és remélem, nem írtam le semmi olyat, amit nem kellett volna.


Alább tudsz üzenetet hagyni.