Főoldal Amy Regények Extrák Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2016/09/30
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: HOG Reviews Mad Head Games NeverTales

Megjelenés: 2016. szeptember 24.
Fejlesztők: Mad Head Games
Történet:
Ian – Helen barátja – SOS-hívást küld barátnőjének, hogy azonnal menjen Mr. Bell házához, mert valami nagyon nincs ott rendben.

Amanda szemszöge

Már az elején nem volt világos a történet. Mr. Bell elvileg valami nagyon ismert író, és kiválasztotta Iant, hogy tanítsa. Ámde valamire felhasználja, mert állítólag nem az, akinek látszik. Ezért kell több különböző kisebb történeten keresztül üldöznöm, és közben rájönnöm, mi is történik valójában. Még egy olyan klassz könyvet is kaptam, amivel meg tudom változtatni a dolgok végkimenetelét.

Az első történetben egy kis aranyos napsütötte kertben kell tovább jutni, a könyv itt nem működik, mert Bell írásai erősebbek. De kaptam egy cuki robotot, aki igaz, hogy kertész, de úgy követett, mint az árnyék.

A második kis történet valami sötét helyre vezetett, ahol már majdnem utolértem Iant, mikor jött Bell, megrázott árammal (csúnyábban akartam írni, de most nem leszek vulgáris), majd bezárt a pincébe. Nem minden idősödő bácsi aranyos, jegyezzük meg ma. Meg kicsoda akkor Ian valójában, akit jobb elzárva tartani a világtól?

Erre még akkor sem jöttem rá, miután detektív voltam a viktoriánus kori Londonban, ahol a gyilkost nem találtuk meg, de legalább sikerült rekonstruálni, mi történhetett valójában. Mondjuk ide is úgy kerültem, hogy az agymosott Ian belelökött a történetbe, és nem csak holmi szimpla átutazó voltam. Innen is csak úgy mehettem ki, hogy megkerestem a történet leggyengébb pontját, mert hát Mr. Bell csak onnan tudott kiszabadítani. Úgy látszik, rájött az öreg, hogy jobb, ha összefogunk, közös ellenségünk van.

Ekkor kellett elkezdenem összeszedni még több kisebb történet központját. A detektívregény után jártam a Holdon, ahol megakadályoztam, hogy nagy meteor becsapódjon a Holdba (vagy a Földbe, már nem emlékszem). Utána valami középkori történetben lehettem, mert gonosz Ian megvakított egy kőművest, és addig nem is vihettem el a tárgyat a helységből, míg nem kapta vissza a látását. Utána mentem tovább ugyanoda, ahol lezuhantam a detektívregénybe, csak itt már volt némi majás utalás is.

A kis tárgyakat, amiket összeszedtem, sorban ki kellett pakolnom egy állványra. Először a detektívregényből a nagyítót, utána a sci-fi történetben az üstököst, majd a vésett kőszívet, végül pedig Prometheus aranyláncát. Merthogy ez nyitottam meg a Tiltott könyvet, aminek állítólag olyan borzalmas tartalma van, hogy azt jobb, ha senki sem olvassa. Stephen King ehhez képest akkor kismiska, vagy WTF?

De a végjátékban sem tudtam meg, mi ez a gonosz teremtmény valójából. Megmentettük Iant, kimentünk szépen az átjárón keresztül, de az a gyönyörű fa, amiből kimentettem, ismét előtört a gonosz…

A bónuszban Ian egyedül van, mert Helen elutazott a nagymamájához. Éppen egy új történeten dolgozik, aminek a részleteit szabadon választhattuk. Részemről egy horrorsztori Joannal a főszerepben egy hegyvidéki területen teljesen korrekt, gondolkodtam már én is. Ahogy utánanéztem, más műfajnál is előjön a gonosz, szóval nem kell megijedni. Ekkor hív fel Bell, hogy itt van a gonosz megint, rohanjunk hozzá. Mivel Ian immunis a fertőzésre, ő simán visszamehet megakadályozni, hogy ez a gonosz elérje a valóvilágot.

Először a kert romlott változatát találtam, és ezek a gonosz gyökerek allergiások a kristálytiszta vízre. Jegyezzük ezt meg ma. Utána az átjárónál tudtam meg, hogy az összes történet egy végtelen könyvespolcra kerül, a negatív gondolatokkal teli, gonosz kötetek meg valahol egy Tiltott Részlegbe, mert az nem jó. A többi regény hőse bezárta azt az ősi gonoszt a mélyére, de – hála Helennek – kiszabadult. Utána megint a középkorban jártam, járvány van a városban, és a szélmalomból eredt. Végül a fánál kötöttem ki, és azt a gonoszt legyőztem egy háromkörös puzzle-ben.

Szerintem

Nem értem, hogy miért ismerik kevesen ezt a szériát. Részemről a Mad Head bronzérmese, pedig ez a legkorábbi sorozatul. Újabb történetekbe láthattam bele, bár nem hinném, hogy valami visszaköszönne.

Grafika: 10/10 – szokott színvonal, nincs panaszom
Teljesítmény: 08/10 – nem szeretem ezt az extra kicsi képernyőt
Történet: 10/10 – tuti, hogy ez a gonosz még elő fog kerülni, érzem.


Comment below