Megjelenés: 2016. március 4.
Fejlesztők: 4 Friends Games
Történet:
Egy nő férjét elszólítják egy közeli kisvárosba, ám azóta sem tért vissza. A felesége úgy tűnt, odamegy érte, és felfedezi, hogy nemcsak a város, hanem a rózsák is különösen viselkednek.
Amanda szemszöge
Előre, mikor odaértem a környékre, már tudtam, hogy itt bizony valahogy Csipkerózsikának köze lesz a sztorihoz, de annyi baj legyen. Most még gyönyörködök a sok szép tájban, és a mókuskákban. Alig kezdődik a játék, már is van egy hullánk, de ahogy ismerem a sorozatot, lesz még több is.
Először a molnárt váltottam meg, aki az elszegényedéstől védte meg a családját azzal, hogy szerződést írt alá a polgármesterrel. Szegény, annyira gyáva, hogy inkább mindenki más haljon meg körülötte, de ő nem. Jellemző. És ezeket az egyességeket még életükben kell végrehajtani, különben itt ragadnak. Mily furcsa, hogy általában mindenki meghalt, mielőtt teljesíthette volna… erre küldenek egy törékeny nőt, hogy majd ő.
Másodjára egy hercegnek kellett legyőznie a szörnyet, ám a kardja eltűnt. Ő azért írta alá a megállapodást, mert az öt gyerek közül őrá nem figyeltek, és így akart hírnevet szerezni. Nos, megkapta, mert szobrot is kapott, ám a kék rózsák gyönyörűen tönkre is tették a szobrot, és még mindig nincs meg a csaj férje.
Harmadik „páciens” egy király volt, aki annyira elszórta a pénzt mulatságokra, hogy a végén kiürült a kincstára, és azért írta a szerződést, hogy ez az aranyfonal majd örökös gazdagságot hozzon számára. Ahha, nem jött össze. Plusz, a felesége is bent van valahol, aki kicsit sem tűnik valami barátságos népnek.
A negyedik egy papszerű férfi volt, pontosabban az előző Wishmaster, aki rendes életre vágyott, távol mindenféle mágiától, és ezért írta alá a papírt. Szegény szintén a rózsák áldozata lett. Valaki nagyon mérges lehet mindenkire, ha megöli őket a rózsákkal.
Az ötödik a királynő anyja, és mikor kiderült, hogy hívják az unokáját, dobtam egy hátast: tulajdonképpen a főhősnő férje a királynő fia! Mindenre gondoltam volna, csak erre nem.
Alapból mondjuk, sosem jöttem volna rá, hogy Tom az igazából nem is Tom, hanem maga Rumpelstiltskin! Őt meg, azt hiszem, nem kell bemutatni… 😀
A bónuszban aztán hét évet ugrunk vissza az időben, mikor Jack épphogy megkérte Grace (a főhősnő az alaptörténetben) kezét, ámde egy hóvihar következtében lezuhan a hőlégballonjuk. Két kobold még segített bejutni a fagyos városba, ahol Tom szépen felajánlja a segítséget, ha a kívánságkúthoz tudunk jutni. Sikerült is, ámde a kút az annyira üres volt, mint hó végén a pénztárcám szokott lenni. Akkor írta alá a szerződést, és közölte Tom, hogy majd levelet küld, mikor van szükség a szolgálataira. És szentségelt is a távolban, hogy a királynőtől akkor is visszaszerzi azt, ami az övé.
Szerintem
Meg nem tudom mondani, milyen utalás lesz egy esetleges következő részre, de mindenesetre, ezt a részt is élveztem. A szokott vonalat hozta a készítő csapat, és itt nem kell aggódnom az inventory miatt, mivel alapból le van szögelve a monitor aljára. Egyetlen morfot nem találtam csak meg, a rózsákat végig, és ismét gyönyörű tájakon barangolhattam. Mint a mesében, kb.
Grafika: 10/10 – nem tudok rosszat írni a csapatról
Teljesítmény: 10/10 – úgy megy, mint az álom, bár néha fagyott, ha gyorsan váltottam helyszínt
Történet: 10/10 – szerintem, nem ez volt az utolsó, hogy Rumpelstiltskin szerepelt a történetekben, de hát ki tudja, mit terveznek még.