Megjelenés: 2015. szeptember 25.
Fejlesztők: ERS Game Studios
Történet:
Az utolsó vonat felé igyekezve minden átalakul, és sikeresen visszatérünk az időben az 1940-es évekbe, ahol valami katasztrófa történt, és ismét három + egy lelket kell megváltanunk.

Amanda szemszöge

Alapjáraton véve nem szeretek lefelé menni a metróhoz, fölfelé viszont annál inkább. Engem nyomaszt, hogy föld alatt vagyunk. És itt ráadásul be is szorulunk, egy gyönyörű vérrel írt „No Exit” felirattal. Ahha, szerinted nincs innen kiút.

Az első sírhoz érve megtaláltam a vasútállomás fejének sírját, akin látszott, hogy megőrült. De legalább őrült volt a tekintete, és ijesztő is. Puszi ERS! Nagy bánatában bevallja, hogy képes volt a lányára nyitni a felnyíló hidat, hogy több száz embert mentsen meg az érkező vonaton. És mivel ott vagyunk, megnyit előttünk egy portált, hogy ezt megváltoztassuk.

Nagyon meglepődtem, mikor előttem zajlott le a jelenet, és hangosan fel is szisszentem, mikor az apa megismételte az eseményeket. Mondom, ilyen nincs. Másodjára megmentettem Ivyt, de a vonaton több százan haltak meg, és megjelent a Halál lánya (?). neki ez nem tetszett, hogy ennyien haltak meg, mikor nem jött el az idejük, ezért odaadta a Sors óráját, amivel megváltoztathatom a múltat. Cserébe azonban fel kellett áldozni a saját lelkem érte. Azt nem tudom, mi történt volna, ha nemet mondok, én kapásból az igenre böktem. Nagyon tetszett ez az elgondolás, hogy végül is mindenkit megmenthettem, a vasutas lelke is felszabadult, és mehettem tovább.

A második sír közvetlen az előző szomszédságában volt, és sokkal távolabbi időbe repített vissza a fickó. Ugyanis egy összeesküvés áldozata miatt meghalt, a levele nem jutott időben a vár urához, aki megölte a saját fiát, mert azt hitte, megölte a húgát. És persze, hogy aki ezt az egész cselszövést kieszelte, az áll a dolgok hátterében, merthogy ő akarata ellenére feleségül vette a várúr lányát… és mivel nem tetszett a bátyjának, el akarta rakatni őt az útból. Ezért voltam én ott, hogy ez a vén kecske ne járjon jól. A tipográfia szó betűit elsőre kiszúrtam, mielőtt a nyomdába tértem volna (szakmai ártalom, bocsi), aztán jól meglepődtem, hogy amúgy a nyomda mögötti szobában volt a lány mindvégig. De pont ez a széria poénja. Végül is, mindkét gyereket megmentettem, a várúr megölte a vén kecskét, és jupi, mehettem tovább.

A harmadik sír egy színésznőé, akinek egy baleset tönkretette a karrierjét, és emiatt nem bír megnyugodni. Az egyik vetélytársa tervezte el, mert féltékeny volt, hogy övé lett Josephine szerepe, és ezért lett ennyire mérges, hogy tönkretette az életét. Csakhogy útközben a vége felé olyan helyzet adódott, hogy mindkettő élete veszélyben forgott: Leticia fölött a díszletet tartó kötél egyre inkább megadta magát a gravitációnak, Vanessa pedig elejtette érkezésem miatt az olajlámpát, ami miatt tűz ütött ki. Még jó, hogy nálam volt a Halál órája.

A bónuszban a főhős visszatér három hónap után az állomásra. Mivel teljesítettem mindhárom próbát, szabadon távozhattam, de a lelkem ott maradt a Halálnál. És mikor megérkeztem, pont a katasztrófa elé érkeztem, mert az egyik munkás még életben van, tehát megint van lehetőségem megmenteni egy életet. Komolyan, szakmát kellene váltanom.

Az utam egy távol-keleti városba vezet, ahol a vérszomjas papok emberáldozatokat mutattak be egy fekete sárkánynak. És az ottani hercegnő pedig beleszeretett az egyik idegenbe, később férjhez megy hozzá, és a lelkét pedig egy szárnyas csontvázba zárták (köszönjetek neki szépen). Persze, miután elmondtam nekik, hogy a papok unatkoznak még mindig, egyből az oldalamra álltak, és segítettek visszajutni.

A végén pedig a világ legegyszerűbb kérdésére mondtam nemet: nem akartam a Halál asszisztense lenni. Ezzel végeztem is a hetedik résszel.

Szerintem

Ezer éve nem láttam a Redemption szériát, így kellemes csalódás volt belekezdeni. Először kicsit megzavart, ez az időbeli ugrálás, de végül nem volt később gondom. Egyetlen bajom igazából ez a túl széles képernyő, és az ablakos mód hiánya. Most na, vannak dolgok, amiket megszokott az ember :D.

A történetek megint változatosak, és rögtön megértettem, mikor az első részben mind a két módot végigjátszottam, hogy itt bizony időugrás lesz. Nem szívesen ölök meg gyerekeket, még játékban sem.

Grafika: 08/10 – csak az a nyamvadt széles sáv meg az ablakos mód hiánya
Teljesítmény: 09/10 – kicsit fagyott néha az animációkkal
Történet: 10/10 – szeretek lelkeket megmenteni 😀