Megjelenés: 2014. december 4.
Fejlesztők: Elephant Games
Történet:
Egy féltékeny fickó elvarázsolja a testvérpárt, Albertet és Ninát játékokká, vissza kell ezt a varázslatot csinálnunk még éjfél előtt.

Amanda szemszöge

Korábban emlékeztem rá, hogy szegény manus volt már Diótörő, de hogy megint… és most ráadásul a testvérét rabolták el. Szép kis karácsonyra hangolódó történetet választottam.

A történet előrehaladtával még Hans Christian Andersennel is „találkoztam”. Mindig is imádtam a történeteit, a Diótörő pedig az egyik kedvencem ráadásul. Mondjuk az, hogy megígérte, ír nekem egy happy endet, kicsit sem volt túl valóságos, de annyi baj legyen :D. Ezt hívják protekciónak :D.

A gonosz fickó pedig rosszabb volt, mint egy dühös paprikajancsi. Lehet, hogy gazdag volt, de hogy egyáltalán nem volt szép, és nem jótékony célokra használta a pénzét, az még rosszabb. Azt a pálcát pedig sikerült végre jó helyen használni, így a játék végére mindenki ismét emberré lett, és a háborút megélt katona is végre megnősülhet. Szép kis karácsonyi lagzi lesz az.

A bónuszban megint Hókirálynőzünk, megint elrabolták Kait, és megint nekem kell megmenteni őt – ezúttal mindenki cicaként szerepel, és itt a csapat le is vett a lábamról rendesen :D. Ráadásul mind a két kiscica álmába belemászhatunk. Gerdában először megmentettem a testvérét, utána Kai-éban le kellett győzni a Hókirálynőt úgy, hogy 9 nagy hógolyót kellett hozzávágni, és utána megmenteni Gerdát. Milyen cukik, nem?

Szerintem

A történet egész egyszerűen lenyűgözött. Ahogy közben még cicákat és puzzle-darabokat is kell gyűjteni, egyszerűen egyre jobb és jobb lett a kedvem tőle, ahogy haladt előre a történet.

Bár nem lett meg az összes puzzle-darab, a cicákat összeszedtem, és tökéletes lett a polc a bónusztartalmak között 😀

Grafika: 10/10 – minden olyan szép volt, hogy csak csodálkoztam
Teljesítmény: 10/10 – még a fagyások ellenére is
Történet: 10/10 – szeretem a Diótörőt, úgyhogy minden tökéletes ^^