Megjelenés: 2015. augusztus 15.
Fejlesztők: Eipix Entertainment
Történet:
Egy német kisvárosban különös fények látszódnak a mocsárból, és folyamatosan tűnnek el az emberek. A helyszínre érve azonban sokkal több minden zajlik a felszín alatt.

Amanda szemszöge

Valaki nagyon nagy lélekgyűjtésbe kezdhetett, hogyha ennyire tűnnek el emberek. Valami lámpás fickóra kenik, aki a mocsárba csalja az embereket valamelyik halottjukkal, és bumm, volt ember, nincs ember. Nem valami bíztató. Főleg, hogy este kell javarészt nyomozni.

Ahogy sikeresen beljebb tudtam jutni a mocsárban, egy remeteségben élő nő kunyhójába kellett betörni, mert az öregasszony nem nagyon akart semmit és senkit beengedni. Ő árulta el Kaltdorf történetét: a város virágzott, amíg Baron von Nebelburg uralta, és voltak irigyei. Az egyik Eckheart volt. Annyira, hogy belekavart az üzleteibe, és háború kezdődött. Még le is fizette Nebelburg harcosait, hogy ellene forduljanak. Mikor az árulásra fény derült, a gróf mindent elátkozott, ami csak a birodalomban volt, és felgyújtotta a saját otthonát, nehogy Eckheart bármit is élvezni tudjon belőle. Miután erre fényderült, a banya és a professzor fogságba ejtették a főhőst, és elszedték a lámpást, amivel meg tudta magát védeni az ártó lényektől.
Az öreglány a Lámpás csatlósa, és mindketten azért lettek ennyire gonoszak, mert szerették volna elvesztett szerettüket látni. Az öreglányé konkrétan a mocsárba fulladt, mikor az elmenekült gyáván a háború helyszínéről, és a nő akkor feláldozta a lelkét a Lámpásnak. A professzornak meg jó ürügy volt, hiszen a Lámpás rejtekhelyén, ahol az elrabolt lelkeket tartja fogva, meglelheti a halhatatlansághoz szükséges információt. Oh, már meg…
A Lámpás tulajdonképpen Nebelburg, hiszen mikor magára gyújtotta a kastélyt, összetörte a lámpást, amiben egy gonosz lélek lakozott, és az megszállta őt. Még szerencse, hogy le tudtuk győzni, aztán a lelkek továbbmehettek.

A bónuszban vissza kell mennünk a városba, ahol is a professzor elárulta, hogy a mocsárból vad lények özönlötték el otthonát, sokan evakuáltak, így segítségre volt szüksége, hogy ezeket a szörnyeket megállítsa. Még szerencse, hogy nem kellett sokat várnia.
Természetesen az öreglány áll a dolgok mögött, mert a mocsár mélyén van egy nagyobb energiájú terület, ahonnan erőt merített, és így a szörnyeket is be tudta küldeni a városba. A mocsárban legyőztük a nőt, aki bocsánatot kért mindenért, mert csak a szerelmét akarta újra látni, és persze, hogy a hogyanja nem számított.

Szerintem

A játéknak egyedül a színvilágát imádtam, a többit kedveltem. Valahogy ez a rengeteg minigame egymás után hamar lelohasztotta az érdeklődésemet, pedig nem arról vagyok híres, hogy nem játszom végig magát az egészet. Érdekes volt egy kis német folklórt megismerni, de sosem lehet elég tudálékos az ember.

Grafika: 09/10 – színvilág pipa, karaktereket némelyike pipa
Teljesítmény: 09/10 – azért voltak aggályaim, mikor négy mini volt egymás után, és alig haladtam előre
Történet: 10/10 – egy délutáni programnak tökéletes, főleg úgy, hogy a sorozat tagjai nem függenek össze

2015. 09. 04.    Amy      Eipix Entertainment, HOG Reviews, Myths of the World     0 comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük