Megjelenés: 2013. július 21.
Fejlesztők: Mariaglorum
Történet:
Egy démonszerű lény elrabolja a helyi kormányzó lányát, és nekünk kell kiszabadítani a különböző lények uralta kastélyból.

Amanda szemszöge

Látszik, hogy várom a telet, mert megint téli hangulatú a játék, pluszban, ez a készítőbrigád is orosz. Hogy én mindig beletrafálok 😀

Tehát, megérkezek egyenesen Romániába, az 1860-as évek közepén, éppen lepihenne a karakter, erre valami repülő vámpírféle ördög elviszi a kormányzó lányát, nekem meg utána kellett menni a kastélyba. Már az sem volt egyszerű, mert az a kis köcsög kobold állandóan keresztbe tett nekem, pluszban kicsit ijesztő volt, mert nem tudtam, hogy most akkor mikor jön valami természetfeletti lény. Igazából nem volt mindegyik ijesztő, már amennyire ijesztőek lehetnek ezek.

A Sötét Nagyurat (nem, nem Darth Vadert) akarják újjáéleszteni, aki korábban élt, és több királyságot is legyőzött a kegyetlenül gonosz mágiájával. Egy árva fiú győzte le, a történetet pedig a játék folyamán lehet megtalálni.

A kobold és a vízköpő (erre csak a játék vége felé jöttem rá) után találtam bezárva egy griffmadarat, és az egyik szobában volt egy sikítószellem is. Most csak én bénáztam azzal annyi időt? Sokáig tartott rájönni, hol van a három kereszt, amiket a tükrök mellé kellett tenni, de végül bezártam egy ezüst tükörbe.
Vicces volt, mert többször kérdeztem egy-egy lénynél, hogyan kell likvidálni, erre mindig megtaláltam az adott tekercset. 11 ilyen lény van összesen a játékba, ebből 2-öt nem találtam csak meg, ahogy a 45 bagoly közül sem mindet, pedig nyitott szemmel jártam.

Jöttek sorban a lények, volt itt hidra, elvarázsolt kandalló, jéggólemek stb. Sorban szabadítottam fel, és vontam ki a forgalomból a lényeket, egyre beljebb haladtam a kastélyban. Szerencsére, kint is lehetett lenni, így a kertben, és a mögötte levő feladatok a kedvenceim közé tartoznak, főleg, hogy a növénylény (a virágsim szót sem szeretem) miatt, akit a Sötét Nagyúr győzött le, és tett gonosszá, de mind kiderült, ő is az ártatlanok tábort gyarapítja.

A nagyúr feltámasztását megakadályoztam egy feltámasztó kő összetörésével, kiszabadítottam a lányt, és a kastély részben elpusztult.

A bónuszban azonban a gonosz kobold továbbra is szemtelenkedett, megsebesítette a kormányzót, és nem is pusztult el ez az amúgy tök jó felépítésű kastély teljesen. Ahogy beléptem, a felszabadított sikítószellem mentett meg, mikor lezuhantam a drawfok lakhelyére. Ami még szebb is volt, mint maga a kastély. Az egyik legnagyobb meglepetésemet a baziliszkusz okozta (nem Pers, nem volt nálam se Harry, se Tudjukki), amit elég sokára tudtam csak elpusztítani.

Kiderült, hogy azt a trónt a dwarfok készítették, és ők is tudják elpusztítani egy kalapács segítségével (Mjölnir 2). De annak a darabjai sem voltak ám egy helyen, így legalább gyönyörködhettem a rengeteg szép tájban.

Ahogy a kalapáccsal kiszabadítottam valami nagy erőt, legyőztem a koboldot is, így lezuhant a trónnal együtt. Hallelujah!

Szerintem:
A bónusz végre jó dolog volt, mert idáig olyanokkal találkoztam, amiben nem volt bónusz. A minik közül elég sokat végigvittem segítség nélkül, nem voltak igazán nehezek a feladványok. A természetfeletti lényeket mindig is imádtam, bármennyire is legyenek veszélyesek. Végre tudom, mivel lehet egy hidrát vagy néhány életre keltett fát likvidálni.

Grafika: 10/10 – bár csak ablakos módban volt jó, teljes méretben nem volt éles
Teljesítmény: 08/10 – néha befagyott 1-2 másodpercig
Történet: 10/10 – oroszok mikor nem találtak ki jó sztorit?