Imádom ezt a játékot, ahogy részről részre mindig ki tudnak akasztani… de komolyan, az In Harm’s Waynél nem akadtam ki ennyire, mint a mostaniban. Már amikor kiszivárogtak a fontosabb döntések, már akkor tudtam, hogy én ezen sírni fogok. És valóban, így is lett.

* Beware, spoiler ahead! *

Ott kezdjük a sztorit, ahol abbahagytuk: kint állunk a hajdani Carver bázisa mellett, körbevesznek a járkálók, még lőnek ránk. A csajt, akinek levágtuk a kezét, őrjöng, a kiscsaj elszaladt, Kenny meg velünk kiabált, hogy ezt most mi mégis hogy gondoltuk… a Lee utánzat szedett össze minket először, majd mikor leszakadtunk róla, jött Jane, aki szerintem a második legbadassebb karakter széles-e TWDG univerzumban… aztán megtalált minket Rebecca, hogy nehogy ott hagyjuk már. Kijutottunk, eljutottunk egy civil háborús övezetre, ami egy múzeum előfutára. Kenny ott is lebasz minket, hogy tehettük ezt a csajjal, azok után, ami történt a családjával, majd inkább elmentünk, mert ezen nem lehetett változtatni. Viszont sürgösen szükségünk van egy helyre, mert úgy tűnik, hogy Rebecca szülni fog bármikor, és menedék kell.

Nosza. G. I. Jane-nel elindulunk az erdőbe, aki megtanít nekünk egy túlélési technikát: gáncsold ki a járkálót, és úgy szúrj a fejébe. És ez teljesen korrekt, főleg, mivel egy 11-12 éves kislány még baromira nem nagy. Aztán meghallunk pár sikolyt, és az első kiadásommal találkoztam szembe: egy élőhalott Nick-kel. Látszott, hogy vállba lőtték, de ezek szerint a helybélen kóricáló járkálók kaphatták el, mert viszonylag még friss volt a hullája. RIP félfejes Nick.

Nagy nehezen elcsaltuk a zombikat, be a trailerbe, ahol ott volt Luke meg Sarah. A kiscsaj annyira fosik mindentől, hogy csak egyhelyben ült, és sokkos állapotban semmire sem képes. Mondjuk, ez az apja hibája, mert ő nem akarta, hogy a gyereke tudjon erről a pocsék világról. Minimum az, hogy felkészítem, nem? De az is közrejátszhatott, hogy Carlost megették a zombik a szeme láttára… na de, a kinti zombik körbevették a trailert, nekünk meg fentről kellett volna kijutni. Az első nagy döntésünk itt volt, hogy megpróbáljuk-e rábeszélni a kiscsajt, hogy jön-e velünk, vagy otthagyjuk a zombiknak… egyszerűen, ha láttatok életképtelen embert, ez a csaj az volt. Ígyis-úgyis meghalt volna, ha megpróbáltuk volna kihúzni, akkor is. Szóval, RIP Sarah.

Jane-nel találtunk egyfajta kilátót, ahol aztán jött egy orosz tag, aki gyógyszereket akart elbújtatni, mert állítólag a beteg testvérének kellettek. Oroszok nem viccelnek, csak ezek szerint a Telltale ezt nem tudta. Főleg, hogy nőről van szó. Jane majdnem lelőtte, de mi Clemivel megállítottuk. 

Visszaérve a táborba, Luke mondja el Rebeccának, mi történt, aki sírva is fakad. Clemivel meg elmentünk Bonnie-ék után, akik ott voltak a múzeumban. Mikor Clemi megemlítette Lee-t, megint elszomorodtam, mivel ha emlékeztek, akkor Lee történelemszakos tanár volt. Majdnem fogtunk egy mosómedvét is, de végül nem sikerült, mert elszaladt a két kölykével együtt. Viszont találtunk két nagy palacknyi vizet, amire szükségünk volt. Visszaérve Rebeccának elfolyt a vize, jöttek a zombik, így visszamentünk a kilátóba. A zombik jöttek, mi meg levágtuk az erkélyt, hogy a csaj nyugodtan meg tudjon szülni. Kenny segített, mert addigra visszajött egy kicsit az agya, még akkor is, ha Luke szerint veszélyt jelent a csapatra, gondoljunk csak Carver halálára. A kisfiúról először mindenki azt hitte, hogy halott, de végül felsírt, és Kenny lett a pótpapája, Clemi meg a pótnővére. Olyan édes volt az a rész *-*.

Estefelé Jane lelépett, Luke meg ideges emiatt, mert búcsú nélkül ment el. Jane arra hivatkozott, hogy nem hajlandó elveszteni Clemit, mert a húga is meghalt, Sarah is meghalt… és szerintem dugott Luke-kal.

Egy-két napot vártak, mire elindulhattak. Rebecca a szülés után nagyon legyengült, úgy kifehéredett, mint Lee. A hó is esni kezdett, szóval nem elég, hogy kurvahideg van, ott egy kis újszülött, aki nem érdemli meg ezt a világot maga köré, akkor jöttek az oroszok is, mert azzal az Arvo-gyereket ki akartuk rabolni… Clemi próbálja az oroszt rávenni, hogy mi jó arcok vagyunk, van nálunk egy baba, és az oroszoknál a gyerek nagyon fontos. De aztán némi orosz duma meg szóváltás közben a csapatot körbezárják, aztán Clemi észreveszi, hogy Rebecca furcsán ráhajol a fiára, de a szeme csillog… ajaj, járkáló lett belőle, kurvaveszélyes. Mi önként rányomtunk azt, hogy lőjje le, mire az oroszok is lőnni kezdtek…

* Spoiler vége *

Én most nagyon félek, hogy mindenki, akit kedvelek ebben a játékban halott… oké, Walking Dead, ne várjak semmi olyat, hogy itt mindenki túlél. Meg lesz-e DLC, vagy harmadik évad. Nagyon remélem, hogy igen!