Főoldal Amy Regények Carrd Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2014/05/02
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: HOG Reviews Organic 2 Digital Vampire Legends

Megjelenés: 2013. április 1.
Fejlesztő: Organic 2 Digital
Történet:
A kisilovai vámpírhisztéria idején két nyomozót hívnak a városba, hogy derítsék ki a rejtélyes halálesetek okait.

Amanda szemszöge

Vámpírmániásnak persze, hogy egy vámpíros játék kell, nem igaz? Főleg, ha nem csillognak, és tudják, mi az a vér. Na de, ebben csak a nem csillogás az igaz.

Még béta korában végeztem ki ezt a kis rövidke játékot, de szerény véleményem szerint, a rövidségét kárpótolták a minikkel, a keresősökkel, és nem utolsósorban a történettel, ami tényleg megtörtént események alapján íródott.

Hallottatok a nagy vámpírhisztériáról, ami végigsöpört Európán? Mikor az 1700-as években felnyitották a koporsókat a helyiek félelemtől rettegve, hogy az elhunyt még él? Kőkeményen karót döftek a szívükbe, köveket raktak a kezükre, lábukra, szájukra, hogy ne kelljen ki a sírból? Nos, ez az. Akkoriban azt hitték, hogy a test természetes felpuffadása, bomlása a vámpír jelenlétét jelenti, és az emberek féltek tőle.

Ez a történet abban az időben játszódik. Kisilova egy tényleg létező város (mára Kisiljevonak hívják, a lakosság folyamatosan csökken, javarészt szerbek lakják – ennyit a földrajzról), ahol egy „úgynevezett” vámpír gyilkolja a lakosság megmaradt részét. A polgármester tehetetlen, minket, a főnyomozót, és engem, a helyettesét hívja segítségül Bécsből az ügy végett. Én már tudtam, hogy a főképernyőn lebegő fehér ruhás nő az egyik vámpír, de ez csak a legvégén derült ki, de addig sok minden történt.

A polgármester feleségét megharapta a vámpír, haldoklik. A vajákos asszony, aki az erdő szélén él, ápolja, de kell nekünk kell egy vasfű főzetet készítenünk. Mielőtt elkészítenénk, valaki ellopja a vámpírokról szóló könyvét a padlásról. A lapokat (5 darab) játékmenet közben találtuk meg, megismerhetjük a vámpírok legendáját. Persze, kötekszek, mert az ezüst nem hat rájuk, a kihegyezett fakaró pedig még a sima embert is megöli…

A rejtélyes csuklyás fazon többször kísér minket utunkon. Elrabolja a fogathajtónkat, elrabolja Rose-t, a vámpírlányt, bezár minket a börtön cellájába, ahol megtaláltuk a halott fogathajtónkat. Addigra már volt sejtésem, ki lehet a másik vámpír (nem Vlad Ţepeş sajna), de csak az ajtón betérve vált minden világossá. A csuklyás egy emberi szolga, aki azért rabolta el Rose-t, hogy vámpír gazdája feleségül tudja venni. Időközben megharapták, ezt a kriptában tudtam meg. Ugyanaz a ruha volt rajta. A vőlegényét, egy embert, megölt a fővámpír, aki ott ücsörgött a polgármesternél, de aztán szíven döftem, és meghalt. Én vagyok a világ hőse, mi? Na de, van bónusz!

A bónuszban eltelik három év, újra jön egy levél, hogy Rose megint bajban van. Egyedül megyek, a semmirekellő mihaszna társam végre nem jön velem, juhé. Úgy örültem neki! Tél van, minden havas, elhanyagolt, igazi kísértetváros, ahol lakik egy vámpír, csak első ránézésre fogalmam sincs, hol van (később már mindent tudtam, mivel a kétféle végkimenetel miatt kétszer vittem végig). Végre bejutottam Rose házába, utána ki a vízimalomhoz, a tóhoz stb. Az összes kulcsot, s a hozzájuk tartozó gyémántokat is megtaláltam, kinyitottam Rose koporsóját, és voilá, ott áll előttem az első női vámpír (Lilith meg elbújhat Anu mögé, vagy mi?). Feltesz egy kérdést, amire kétféleképpen lehet válaszolni. Vagy vámpír leszel, és örökké élsz, vagy nem, de ott hagyod a fogad. Elsőre rámentem, hogy igen, leszek. Erre Rose amúgy sem valami szép arca még csúnyább lesz, elsötétedik a kép, és jönnek a sorok, hogy a vámpírok elszabadultak Európa-szerte, stb.
A másik véglet, hogy nem akartam az lenni (ma délelőtt sikerült erre rájönnöm), erre még csúnyább pofával támadt volna rám, de én a zseni detektív a semmiből előkaptam egy karót, és szíven döftem. Újra sötét képernyő, újra olvashattam a sorokat, hogy azzal, hogy Rose meg az a másik vámpír halála csak lelassította a vámpírok terjedését, de nem állítottam meg, sőt, a mai napig is terjednek… és milyen igaz!

Szerintem:
A bónusz után végiglapoztam az Extrákat. Van két interjú Kisilováról (akkor is így fogom hívni, ezt legalább megjegyeztem), konceptrajzok, csomó háttér, képernyővédő stb. Viszont zavart, hogy rövid, kiszámítható, nem kellett hintelnem, hogy tudjam, mi hova kell. Ez sajnos negatívum =(.

Grafika: 10/10 – tökéletes, bár nem teljes képernyőn
Teljesítmény: 10/10 – nem volt lassú, élvezhető
Történet: 10/10 – mivel igaz történet alapján van, nem tudok belekötni. Azzal, hogy kétféle véglet van, csak egy plusz pont


Alább tudsz üzenetet hagyni.