Főoldal Amy Regények Extrák Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2014/01/03
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Deadtime Stories HOG Reviews I-Play

Megjelenés: 2010. április 29.
Fejlesztő: I-Play
Történet:
New Orleansban egy fehér nő felkér egy fekete boszorkánymestert, hogy egy nőt betegítsen meg. Csakhogy több titok rejtőzik a történet mögött. A játék new orleans-i szellemmondák alapján készült.

Amanda szemszöge

Egyike volt a legelső HOGjaimnak, talán a legelső, de erre nem mernék mérget venni. És egyszerűen csak így, pár évvel később újrajátszva döbbentem rá, hogy ugyanaz a csapat készítette, akik a Dying for Daylightot is elkövették.

Edward Blackgate a szívem csücske volt már akkor is, és most is. Nem tudom, ki volt a szinkronja, de csókoltatom.

Az első helyszín Jessie háza, vagyis azé a fekete nőé, aki végigbeszéli a játékot. Be kell jutni a házába, de nem egyszerű, mert lelkek köröznek a kapun, és azokat csak egy spéci bájitallal lehet eltüntetni. A ház melletti sufni, vagy jobban mondva: boszorkánykonyha, az egyik állandó helyszínünk, itt kell minden bájitalt összeállítani. A tárgyakat sajnos visszateszi, így érdemes nyitott szemmel nekiállni, mert néha nagyon beleolvadnak a környezetbe.

A házba bejutva még egy bájitalt kellett elkészíteni, amivel az ablakra dobált temetőföldet kellett leszedni. Persze, nem lehet sima vízzel. Először nem értettem, hogy amikor meggyújtottam a lámpást a konyhában, miért látom vizíóban, hogy leég az egész, de így évekkel később már igen, mert az átok része volt. Amint megpucoltam az ablakot, mehettem is a következő helyszínre.

Delphine LaLaurie-t lehetne a játék fekete özvegyének is hívni, de igazából nem volt az, csak egy mániákus sorozatgyilkos. A kertjében nyolcan vesztették életüket, és nekem az volt a feladatom, hogy kiszabadítsam őket. Ehhez egy különleges festéket kellett készítenem. A vérfa mai napig a kedvenc hozzávalóm, de ne kérdezzétek, miért. Egyszerűen tetszik :D. Plusz poén, hogy a felszabadított szellemek adtak medáldarabkákat, amiket kirakva bemehettem a kilátóba, és ott derült ki, hogy Jessie 150 dollárt kért egy egyfajta méregért cserébe. A méreg három hónapra kivonta azt a fekete nőt a forgalomból, így LaLaurie tündökölhetett a bálokon. Persze, előre adott 25 dollárt, de Jessie keveselte a tudásáért a pénzt.

A mocsár a következő helyszín, ahol először egy aligátor család fogadott, és emlékeztem, hogy valami csak az adott aligátorra emlékeztető tárgyat kell keresnem. De a mocsár bármennyire is vészesen hangzik, a kedvenc pályám. Sokáig nem találtam most a kék gyíkot, és mivel a hint lassan tölt, akkor használtam csak először. Mire rájöttem, hogy a mocsár végén van, és amúgy mangót eszik… na mindegy :D.

Jessie az ottélő boszorkánnyal üzletelt, így készíthette el azt a bájitalt, ami megbetegítette fekete nőtársukat. Így kerültünk a harmadik részhez, a francia-negyedbe.

A patikus nem tud segíteni addig nekünk, amíg a polcát nem rakjuk sorrendbe. És persze, három üvegcse hiányzik, és ott van az a szer, ami a méreg alapja. A nő házába nem lehetett addig bemenni, míg az eggyel följebb levő kútnál ki nem raktuk a neveket, szám szerint 10-et. A nevek csak ezen a három területen vannak szétszórva, és nem mindegyiket lehet kivenni elsőre, így itt muszáj voltam skipet nyomni, mert sehogy sem tudtam leolvasni három nevet. Ott találtam meg a nő házához kellő kulcsot. A házban a nő csak sír, a doki meg nem tudja, mivel gyógyíthatná meg, de persze én igen, mert Jessie elmondta, hogy létezik ellenszer, amihez a hozzávalók 3/4-e már régen nálam volt, mire megkaptam a pontos receptet.

Meggyógyítva a nőt kiderült, hogy LaLaurie nem fizette ki teljesen Jessie-t, 125 dollárral még lógott neki. Jessie erre mérges lett, és egy voodoo babát készített, ami végül a nő végzete lett.

A temetőben nekem kellett ugyanazt a rituálét végigcsinálnom, amit Jessie-nek, sőt, újra kellett a voodoo babát is csinálnom, amihez az összes korábbi helyszínt be kellett járni, hogy megtaláljak mindent, ami kellett: gombszemek, LaLaurie rúzsa, hajszálak stb. A végén kiderült, hogy a nő valóban gyilkos, és a tűz okozta a halálát, mikor kigyulladt a hajója, és vele együtt odaveszett ő is.

Csakhogy Jessie hitvilága visszaütött, így 10 éve őt is egy tűzeset vitte el. És itt ért véget a játék.

Szerintem:
Hiányolom a bónuszt. Lehetett volna bónusz, ahol Edwardot is megismerhettük volna közelebbről. Ő volt az első Edward, akit kedveltem. Nekem a játék így rövidnek tűnt újrajátszva, de amit akkor nem értettem, most már igen. Ha valóban van ilyen szellemes történet New Orleansból, akkor tudni szeretnék a többiről is.

Grafika: 10/10 – hibátlan
Teljesítmény: 10/10 – hibátlan
Történet: 10/10 – még több ilyen történetre lennék kíváncsi!


Comment below