Megjelenés: 2013. november 22.
Fejlesztők: ERS Game Studios
Történet:
Elloptak egy értékes kristálykoponyát, és azóta egy csomó természetfeletti dolog történik a közelben.

Amanda szemszöge

Blackmore, hogy nem haltál meg. Komolyan, már elegem van belőle. De minek kellett neki akkor a kristálykoponya?

Már eleve az épület furcsasága is okozott némi gondot, mert rosszabb volt a helyzet, mint Alice Csodaországában. A koponya Morpheus, az álmok istenének koponyája, és van olyan hatalma, hogy az álmokat valóra váltja. Viszont, mellékhatásként elferdül jócskán a valóság.

Azért voltak aranyos dolgok is, amiken jót nevettem. Például, a tévézni vágyó rénszarvas fejre, aminek a jobb szarvára egy kaméleon fészkelt be, vagy a kiscsésze, ahogy menekül kannamama mellől. Vagy a hűtőajtón élő várja a kaméleont haza.
Viszont Dr. Gauss a koponyával elaltatta megbízónkat, így szegényre már nem számíthattunk.
Sajnos Dr. Gauss felült Blackmore hazugságvonatára. Elhitte, hogy az őrült majd feleségül veszi, miután megszerezték a koponyát, és a nyomozókat is eltette az útból.
Blackmore sosem volt arról híres, hogy betartja, ha valamit megígér, sőt, előszeretettel használ ki másokat, csak úgy mondom.

A romantikus helyszínt, ahol elvesztettük a doktornőt, beárnyékolta némi morbid humor, de ez jellemző a szériára. Kicsit sajnáltam is mondjuk, hogy bedőlt neki. Kicsit rendbe kellett rakni a többi helyszínt is, mielőtt tovább mehettünk volna. És meg kellett menteni Gausst egy eséstől, amibe bele is halhatott volna – még akkor is, ha csak egy álom volt.
Felébredve a doktornő rájött, hogy csak egy báb volt Blackmore játékában, így volt még két alvónk, akiket fel kellett kelteni a rémálmukból.

Lloyd ügynök következett, aki egy dzsungelbe került, és az ottani törzs foglyul ejtette. A törzsfőnök azt mondta, hogy mikor megérkezett, eltűnt a víz, így ha visszaadjuk nekik a vizet, nem égetik meg az ügynököt. Még szerencse, hogy megoldottam.

Wilson ügynök volt a következő, akinek rémálma egy nagyon hideg területen játszódott, mondhatni, az északi sarkon. Amint felolvasztottuk egy forró teával, már csak egy maradt hátra: megállítani Blackmore-t, aki mindvégig fenyegetőzött.

Blackmore álmában egy híres személy, és derűsebb, mint az első háromé. Egy hotel tetőterén sikerült utolérni, elszedni tőle a koponyát, amit sikerült összetörni, bár ettől a karakter elájult. Mire felébredt, Lloyd azzal fogadta, hogy ott volt órákon keresztül Gauss házában, a karakter meg kint feküdt végig a kapu előtt… WHAT? Ez a színes utazás mind csak álom volt?!
De kiderült, nem Lloyd volt az, hanem Blackmore, és elrabolta a karaktert!

A bónuszban Blackmore valahova elvitte a karaktert, és bezárta. Mondván, hogy ez az ő valósága, innen nincs kiút. Sőt, megismerhetjük a gyerekkorát is.
Utálta a szüleit, akik középosztálybeli, átlagos emberek voltak, ő meg nem akart az lenni. A faházában tervezte, hogy átveszi az uralmat a világ fölött. De hogy lett belőle félig polip? Ursula volt az anyja, vagy mi?
Végül egy elektromos kisülés okozta a vesztét, és valami más világba száműztük, de megfogadta, hogy visszatér. Reméljük, soha többet. Aztán, deja vu érzésként az igazi Lloyd mondta el ugyanazt, amivel Blackmore elcsalta a karakterünket.

Szerintem

Azt hittem, sose lesz ennek vége. Blackmore ferde világa után mindig is szédelegtem, mert annyira nem volt azért jó sokáig nézni azt a sok zagyvaságot, amit itt összehordtak. De, tényleg, soha többet nem akarom látni ezt az őrültet.

Grafika: 08/10 – szokott a színvonal, de logikátlanul giccses, és nagyon sok
Teljesítmény: 10/10 – minden jó volt
Történet: 09/10 – nem tudtunk meg igazából semmit Blackmore múltjából, de remélem, egyhamar nem is tér vissza.