Megjelenés: 2013. június 8.
Fejlesztők: Eipix Entertainment
Történet:
A Linden Shades árvaházban a gyerekek egy vérvörös szellemalakot kezdenek rajzolni, de nem is ez a nagyobb haj, hanem, hogy emberek tűntek el ebből az intézményből, és a rendőrség tehetetlen. Az újságíró főnöke pedig úgy véli, több van a dolgok mögött.

Amanda szemszöge

Az élőszereplős intro miatt már húztam a számat, és bár a kritikák megoszlottak róla, egy erős négyes átlaga van, úgyhogy igazából rossz nem lehet – gondoltam magamban, miután beírtam a nevem, és rányomtam a kezdésre.

1969-ben a szerkesztő elküldte az egyik riporterét Linden Shades-be, ott is egy árvaházba, ami egy farmon állt, és állítólag kísértetjárta volt. a hatóságok a gyerekeket máshol helyezték el, és lezárták az épületet, de szerintük a szellemsztorik nem vezettek sehova.
De az újságíró látta a gyerekek rajzait, és mindegyikben volt egy közös: a vérvörös lények. Az igazgató még látta is ezt a lényt, úgyhogy ez nem csak egy humbug. Azóta se lett megoldva, ezért most ennyi évvel később ideje lezárni az egészet.

A grafika az élőszereplős videókkal sokat rontott nálam, de amúgy minden úgy tűnt, mintha csak egy karnyújtásnyira lennének, és már az elején kíváncsi voltam, hogy nézhet ki a rém.

Többször néhány videóban mutatták, ahogy megy valamerre, de a nagy főházba érve konkrétan sötétség fogadott, és érezhetően fenyegető hatást keltett. Az az érzés, hogy tudod, hogy nem vagy egyedül. Azt azonban nem tudtam, mért volt jó neki, hogy mindenkit elzavart, és még most is a házban rémisztgetett.
Az árvaház mellett élt egy farmer a fiával, Bob és Ricky. Látszólag nem tűntek gyanúsnak, de sose lehet tudni, mik a valódi szándékaik.

A folyó túloldalán szintén volt egy elhagyatottabb épület, a régi árvaház, de a vörös alak az a bánya mélyén rejtőzött igazából. Ott volt egy papíron, hogy az elkövető hogyan ijesztgette a gyerekeket, és hogy ez csak a terve első része volt. És, többes számban írt. Tehát, nem dolgozott egyedül.
A tettes nem volt más, mint Bob, a vörös szellem pedig a testvére. Az árvaház környékén volt egy aranybánya, és ők erről tudtak – viszont a város lakói egyáltalán nem. Egy felmenőjük nem volt elégedett azzal, hogy akkor a főnöke bezáratta az aranybányát.
Ennyi bizonyíték meg már elégnek kell lennie a rendőrségnek ahhoz, hogy elkapják. Ahogy kimászott a bánya másik bejáratán, Ricky csalódottan vette tudomásul, hogy az apja és a nagybátyja az elkövetők, és a rendőrség el is kapta őket.

Közben az igazgatónő története futott egy aprócska mellékszálon: a gyerekek közül az egyiknek születésnapja volt, és úgy döntött, azzal megpróbálja jobb kedvre deríteni, hogy rendez neki egy bulit. De sajnos megjelent a vörös alak, és így már ő is láthatta, hogy valódi a dolog. Felhívta a rendőrséget, akik nem tettek semmit, mert nem találtak volna ott úgysem semmit. Aztán úgy gondolta az igazgatónő, hogy majd ő kerít bizonyítékot. Egyik este figyelte, ahogy a csuklyás mozgolódik kint, majd másnap lábnyomokat talált. A rendőrség még most se segített, mert mi van akkor, ha a gondnok volt az? És tényleg. A gondnok elvileg nagyon rosszindulatú volt, és egyszer még nagyon rá is kiabált a gyerekekre, mikor a rózsáinak baja esett.
Viszont, szerencsétlen öreg nem is tudott semmiről, így egyáltalán nem ő volt.
A gyerekeket el tudták ezek után helyezni, ő pedig utolsó estéjét töltötte ott a házban, mielőtt bezárta volna az intézményt. Az is nagyon zavarta, hogy kudarcot vallott. Azon estén ráadásul sikerült felvennie az alakot, és kiderült, valóban nem egy szellem, hanem egy férfi öltözött be. Felhívta a rendőrséget, hogy van bizonyítéka felvétellel együtt, de a rendőrség akkor sem segített… szerencsétlen asszony, minden erőfeszítése kudarcot vallott.

A vége az volt, hogy a főszerkesztő megdicsérte az újságírót, hogy nem csak jobban megy a lapnak, hanem azt is, hogy a bányában talált aranyból az árvaházi gyerekek taníttatását fogja finanszírozni a polgármester.

A bónuszban Amanda Sheldon, az árvaház új igazgatónője hívja a riportert, hogy az árvaház okirata a széfből. A bank szeretné megvásárolni a tulajdonjogot, és attól tartott, hogy így könnyen elvesztheti az árvaházat.
Ricky elmondta, hogy valahol a régi házukban lehet, de nem teljesen biztos, hogy valóban azt az okiratot látta-e, amire nagy szükségük van.
A riporter talált egy papírt, miszerint a testvérpár a pincében kialakított egy titkos szobát, és mindent ott rejtettek el. Meg igazából mindent Jack talált ki, és megfenyegette Bobot, hogy bántja Rickyt, ha nem működik közre. Bobnak meg csak Ricky maradt, miután a felesége meghalt. De az okirat az egyik óra mögötti mélyedésben volt elrejtve, így az árvaház megmenekült.

Szerintem

Néha a keresősök túl voltak tolva, de igazából a helyzetet a történet menti meg, mert bár a szokásos kapzsiság a fő motiváció, azért valamilyen szinten jól szórakoztam. Kár, hogy a gyerekeket nem ismerhettük meg jobban, de nem is ők voltak a történet főszereplői.

Grafika: 08/10 – nem szeretem az élőszereplős megoldásokat
Teljesítmény: 10/10 – a térkép volt a legjobb barátom, főleg, mikor három keresőst vittem végig
Történet: 10/10 – minden jó, ha a vége jó

2013. 06. 14.    Amy      Eipix Entertainment, HOG Reviews, Off the Record     0 comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük