Főoldal Amy Regények Carrd Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2013/03/01
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Elephant Games HOG Reviews Royal Detective

Megjelenés: 2012. június 14.
Fejlesztők: Elephant Games
Történet:
Martlet városában egyik napról a másikra minden szobor életre kelt, és a helyi lakosokat támadták meg. Viszont olybá tűnt, hogy keresnek valakit.

Amanda szemszöge

A szobrokat Gregorian Amadey készítette, ezt már az első percekben megtudtuk. A géniusz olyan szépséges szobrokat készített, amik felvették a versenyt az emberi szépségekkel. Azonban egyik nap életre keltek, és elkezdték elrabolni az embereket, és senki sem tudta, hova vitték őket.

Bár az egyik szobor pont a szemem előtt kelt életre, és ment el valamerre, egy pillanatra megálltam csodálni az éjszakai kisvárost a hóesésben. Egy német kisvárosra emlékeztettek, ami olyan csodálatos volt, hogy atyaúristen.

Egy sötét, magányos estén egy furcsa nő érkezett Amadey háza elé, és letett oda egy kis kosarat. Mikor Amadey kiment, látta, hogy egy kislány van betakarva egy sálba, de semmi mást nem talált. Amadey magához vette a kislányt, felnevelte, és még a neve is Princess lett, bár nem az ő lánya volt, mégis úgy szerette.

Amadey házában folytatódott a nyomozás, ahol egy angyalszárnyas harcos elvitt egy szőke kislányt. Lehet, hogy ő volt Princess. Meg volt egy lilakabátos, kalapos hölgy, aki befutott egy toronyba, és úgy tűnt nekem, hogy a szobrok két csoportba tartóznak, és néha harcolnak egymással: a vörös- és a zöldszeműekként fogok rájuk hivatkozni.

Néha kaptunk montázsokat, hogy egy kicsit mi is jobban megismerjük a város történetét:
A helyi optikus, Mr. Montage elég sokáig dolgozott a műhelyében, mikor egy ijesztő szobor fogta, és elvitte őt onnan. Azóta sem látták. A lény egyébként egy kimérára hasonlított.

Egyik nap egy csodaszép színésznő érkezett a városba, hogy előadja a leghíresebb darabját a városban. Amadey kapásból beleszeretett, és alig ment le a függöny, máris a színfalak mögé került, és udvarolni kezdett a nőnek. Princess pedig mindig is vágyott egy édesanyára. Sajnos a színésznő azonban nem viszonozta az érzéseit, és nagyon csúnyán bánt a kislánnyal. Amikor beköltözött a nő, Princess attól tartott, hogy elfeledkeznek róla, vagy rosszabb, el fogják küldeni a házból.
Viszont Princess hiába volt egy gyönyörű kislány, a nevelőapja szolgái nem látták benne ezt, és rosszabbul bántak vele néha, mint egy kutyával, még hálátlan házimunkával is ellátták. Amadey is csak akkor kereste a társaságát, ha modellre volt szüksége a szobraihoz, habár sosem volt elégedett azokkal a szobrokkal. Nem egyszer elküldte a kislányt, mert csak zavarta a munkájában. Teljesen a szobrok megszállottja lett, mert látta minden hibájukat, és emiatt nagyon dühös lett.
Princess azonban minden nap azt remélte, hogy Amadey a saját lányaként fogja szeretni, és egy szép családot alkothatnak még így is.

Egyik este Princess nem tudott aludni, és bolyongott a kúriában, egyetlen gyertyával. Egy hatalmas szoborral találta szembe magát, amitől annyira megijedt, hogy a szobájába rohant. Ahogy kinézett a szobája ablakán, látta, hogy még több ilyen szobor is van, és egy idő után a félelmét legyőzte a kíváncsiság, mert tudni akarta, ki kellette életre a szobrokat.
Egy nő az, aki a toronyba menekült, és a kislány szerint ő egy gonosz boszorkány, és meg akarta őt ölni, de nem mondta el senkinek a titkát. Még jó, hogy meg fogjuk állítani.

Amadey pincéjében megtaláltuk a háromfejű szoborszörnyet, a kimérát, amit el kellett altatni, hogy tovább üldözhessük a boszorkányt. A boszorkány egyenesen Amadey-hez futott, így a boszorkány igazából a színésznő, és feltehetően a kislány lenne Princess, de a detektív szépen közéjük ugrott, és nem sikerült a párnak megkaparintania a gyereket. Nem tűntek úgy, mintha gondoskodó szülőkké akartak volna válni…
Amint bejutottunk, Amadey rögtön mondta, hogy igazából Princess volt az, aki életre keltette a szobrait, még maga se tudta, hogyan, és a szobrok neki engedelmeskednek csak (elég nagy játszótered lett kiscsajszi). Ő parancsolta meg nekik, hogy mindenkit támadjanak meg, hogy övé legyen az egész város, de néhány szobor nem engedelmeskedett neki, ezért ezekre is vadászni kezdtek. Először Princess a nevelőapját akarta, hogy ők kapják el.
Amadey annak örült, hogy elnyertük a bizalmát a kicsinek, de annak nem, hogy így felfedtük a rejtekhelyét, és menekülnie kell. Ember, a gyereknek szülők kellenek, ezért van a sereg, de mindegy.
Kilépve a rejtekhelyről azonban Princess megtalálta őket, és a detektív csak úgy tudott elbújni előle. Miután minden romba dőlt, a kiméra macska módjára kezdte a falat kaparni, de egy szinttel feljebb megtaláltuk, ahogy beviszi Amadey-t egy szobába. Kint egy szekéren az összes elrabolt embert megtaláltuk, akiket azért rabolt el a korántsem ártatlan Princess, hogy a legjobb dolgokat csak ő kaphassa. Csakhogy a legtöbb foglya, akiket nem tudott használni, hátráltathatták a terveit, ezért ártalmatlan állatokká változtatta őket ahelyett, hogy a szobrokra bízta volna őket. Nem ment ez fel téged, aranyom. Mire mindene megvolt, egy valaki hiányzott a gyűjteményéből: Amadey, a szobrász. Itt találtam meg igazából a színésznőt is, aki egy tündéri cica lett, úgyhogy nem tudom, ki lehetett a boszorkány.

Ahhoz, hogy a nagy csatát megvívjuk a kislánnyal, össze kellett gyűjteni a 12 szolgálója rubin szemeit, mert csak akkor tudtam a nyomába eredni. Ott tudtuk meg, hogy Princess nem mondta el, mit látott aznap éjjel, mert úgy hitte, ki hinne neki, ezért úgy tett, mintha rendben volnának a dolgok. Aludni azonban nem tudott, ilyenkor járta a folyosókat, és ilyenkor a szobrok követték.
Estéről estére nehezebb volt tőlük elmenekülnie. Egyik este azonban a szobrok bekerítették, és meglepő dolog történt, mert a szobrok mosolyogva letérdeltek elé. Akkor derült ki, hogy a fuvola, amit Princess a vérszerinti anyjától örökölt az oka annak, hogy a szobrok éltek, mert az egy varázsfuvola volt. A kivetült érzelmek meg megtöltötték a szobrokat. Emiatt a szobrok nagyon is hálásak voltak a kicsinek.
Attól még azt akartam, hogy megállítsuk, mert ez nem normális. A detektív még összegyűjtötte az állattá változtatott állatokat, mert vissza tudtak változni emberré.

Bent már nem találtuk Amadey-t, de Princess sírva elmondta az igazságot: mikor az anyja letette a küszöbre, akkor vele maradt a fuvola és egy varázskönyv, szeretetből. Mikor Amadey elvette a színésznőt, akkor nem foglalkoztak vele, és csak az anyja könyve nyújtott neki némi vigaszt. Ezért szeretné elhagyni a várost, hogy megtalálhassa őt, mert már talált rá nyomokat. Az esküvő után – megint kihangsúlyozta itt, hogy nem kedvelte a színésznőt – szerette volna, ha Amadey még több szobrot készít, csakhogy megtalálhassa az anyját, de csak kifogásokat kapott helyette. Mivel már nagyon közel jár hozzá, hogy megtalálja, ezért kérte, hogy ne büntessük meg, és megígérte, hogy elhagyja Martletet rögvest, és még vissza is állít mindent.

Ezért a detektív adott egy seprűt, hogy stílusosan azzal hagyja el a várost, és Princess ennek nagyon megörült, mert így tényleg maradt még benne valami emberi, és bízni kezdett az emberi kedvességben. Amint kész lett a felújítással, az őrzőjével elindult, hogy megkeresse az anyját.

A bónuszban a tolmácsunk, a kalózkobold elmondta, hogy bár Princess elment, Martlet városában maradtak megoldatlan dolgok. Princess amíg nem jött rá, hogy varázsereje van, a város utcáit járva próbált más gyerekekkel barátkozni, de azok nem nagyon foglalkoztak vele, egészen addig, amíg meg nem hallották a fuvolajátékát. Csak azt nem tudta szegény, hogy a Martletet övező hegyekben valami rosszra készültek. A hegyiek Krónosz titánt istenítették. A zenéjével Krónosz felkelt, és csak pusztulást és káoszt hozott magával.
Ahogy haladtunk előre, Krónosz lassan felkelt a börtönéből, és tényleg hatalmas volt. Fenyegető volt. Még a detektív is megjegyezte, hogy azt hitte, szabad volt mindenféle szoborbajból, erre mindegyik nagyapukája lihegett a nyakába. Remek hasonlat.
Egy fuvolával kellett eljátszani neki egy dalt, amitől aztán Krónosz lelke kiszállt a szoborból, majd ott helyben megdermedt.

Szerintem

Ami tetszett ebben a részben, hogy úgy irányíthattunk szobrokat, hogy időközben átálltak a mi oldalunkra. Meg remélem, Princess történetét így nem hagyják annyiban.

Grafika: 09/10 – kissé gumibabának tűntek a szobrok
Teljesítmény: 09/10 – idegesített, hogy hiányzott a lakat az inventoryn
Történet: 10/10 – szeretném azért a jövőben megtudni, mi Princess valódi neve, és miért hagyta el az édesanyja.


Alább tudsz üzenetet hagyni.