Megjelenés: 2010. november 25.
Fejlesztők: Big Fish Studios
Történet:
Röviddel azután, hogy beköltöztek a Louisiana-állambeli kúriába, Sara Lawson férje, Marcus hirtelen eltűnik.

Amanda szemszöge

Kalózok Louisiana államban? Nem is olyan vészes történet. Sara elárulja, hogy nem hisz ebben a hülyeségben, hogy egy kincs van a házuk környékén, amit egy kalóz elásott.

Amilyen magasra tettem az előző részben a színészek munkáját, itt egyedül Mary Lee, a takarítónő viszi a pálmát. Ő mondta, hogy elvileg az eltűnt férj egyik rokona halt meg ebben a házban. A helyi lakosok meg azt mondják, hogy egy híres kalóz volt, aki építtette a házat, majd ide is jött nyugdíjba, miután bejárta a vizeket. Aztán jött HOG-os pályafutásom legeslegnagyobb poénja: most biztos azt lesi odaátról, hogy Mary Lee hogy takarítja a mocskos vécéit X”D. Hatalmas ez a nő.

Na de, eltűnik az apa, az anya csak szorongat egy kendőt, a kislány bezárkózott a szobájába – de elhagyott hét zsírkrétát az egész házban. Ő mondta, hogy van valami a padláson, a pincébe meg nem mer lemenni, mert teli van patkányokkal (három darabot számoltam). És az egész pince megjelenítése kisebb eltérésekkel hasonlít a Dracula: Origin-ben látott pincére a bécsi egyetemről… pedig az 2008-as játék. De mindegy, az nem idevaló. Miután elkaptam a rágcsálókat, már kitágult a kör, mehettem a mocsárban több területre is, de még mindig nem volt erre kimondottan felhatalmazásom. Először be kellett jutni a harmadik hálószobából kialakított könyvtárba, ahol infókat kaptam erről a hírhedt kalózról, aki a 17. században élte fénykorát, és Marcus nagy-nagy megszállottja lett neki is, a kalózoknak is, na meg persze a „kincsnek is”. Találkoztam még Mary férjével is, az meg olyan szkeptikus a természetfelettivel, mint én a matek ötösömben, de ő is azt mondja, hogy a helyiek is hallottak erről a kalózról. Valahol balra a mocsár mélyén egy igazi redneck házaspárral. Imádtam mindkettő déli akcentusát, mégha erősen érződött, hogy csak megjátszották. Mindketten azt mondták, óvatosan Mary Lee-vel, mert érdekelt a voodoo-ban. De mikor tőle kérdeztem, elzavart Momma Aimee-hez, hogy vele beszéljek.

A városba is csak úgy jutottam, hogy előbb szépen kiirtottam a szúnyogokat, mert a kis dögök nagyon sokan voltak. Az egy magamfajta finomvérűnek meg egyenlő a hosszas vakarózással, még gondolatban is, brr… de ott találkoztam a voodoo shopban Momma Aimee-vel, aki igaz, hogy félelmében, de elárulta, miért olyan veszélyes az a ház, ahova a Lawson család költözött: a kalózkapitány kétszer építtette újjá a házat. Először direkt gyújtotta fel, hogy 13 matróza életét veszítse, mert annyira féltette tőlük a kincseket, hogy még nekik sem akart adni belőle.

A nyomozásom akkor kezdett érdekessé válni, mikor a temetőbe jutottam. Majdnem minden HOG-ban van temető, ezt szokjuk meg, és mindig akkor kezdenek összeállni a rejtély darabkái. Nem értettem ugyanis azt, hogyha egy kalózé volt a kúria, miért más név szerepelt a vételi papíron? Aztán kiderült, hogy a tulajdonos (Ashwin Poncer) és a kalóz (Phineas Crown) ugyanaz a személy, csak anagrammát használt! Ami teljesen jogos, mert különben nem tudott volna ekkora házat csak úgy felépíteni. Sőt, Poncer sírja szépen levezetett a katakombákba is. Öt eltűnt kupa visszatétele után pedig egyenesen Lee-ék házának nappalijába jutottam a rejtett lejárón keresztül.

Most már világos, hogy a Lee-házaspár rejteget valamit, és hogy barátosném Mary igencsak érdekelt a voodoo-ban. Biztos a kincset akarják ők is, mert a bank elvitte a házukat, értem én. Biztos, hogy Marcus útban volt, mert ő is rá akart lelni a kincsre, és lehet, hogy Crown szelleme meg csak humbug. Arra én nem vennék mérget. De aztán Momma Aimee felvilágosított, hogy amit Mary művel, az nem voodoo, hanem hoodoo. A különbség a kettő között az, hogy a hoodoo az fehérmágiát használ, és Mary is azt akarja, hogy Marcus térjen vissza a családjához. Sőt, azt is megkaptam, hogy a pincérnő a kocsmában úgy ismeri a mocsarat, mint a tenyerét.

Aztán jött a meglepetés: megtaláltam Marcust, csak álruhában! Felvettem a személyiket, és akkor láttam, hogy bizony ezek álnéven dolgoznak, mert egyiknek sem az a neve, amit én tudtam! Miután berohantam a bárba kérdezősködni, a fura barkós fickó megígérte, hogy utánakérdez. Kihallgattam a kúriában egy beszélgetést, hogy a nő (aki igazából Alice) meg akar szabadulni a detektívtől, és valószínűleg a férjével (Dennis) beszélt telefonon! Aztán jött a telefonon az igazi meglepetés: ezek nem csak rablásban, lopásban jeleskednek, hanem gyilkosságban is! Kihasználták a helyiek babonaságát, és beadták, hogy örökölték a házat, csakhogy ráleljenek a kincsre!

Utána ez az őrült végig velem tartott, míg a térkép segítségével megtaláltam a koponyákat. Mindegyiket a mocsárban elsüllyedt ágyúkban találtam. Miután letettem a koponyákat, és a hajó előtűnt, majdnem megölték a detektívet, de hát jött Crown kapitány szelleme, és szépen elmosta őket az árral. Minimálisan azért sajnálom a kislányt, mert még őt helyre lehetett volna hozni.

A bónuszban azért mégis ott egy kalózhajó a mocsár közepén, és nem véletlen akarta a kapitány, hogy az ott is maradjon a víz mélyén. Vissza kellett vinnem a 13 koponyát a kapitány asztalához a csontvázakra. Mily meglepő, de a 13. koponya egy nőé volt, méghozzá a kapitány szeretőjévé, és kiderült, volt egy lányuk is.

Szerintem

Imádom a kezdőképernyőt – az élőszereplőket kevésbé. Pedig reménykedtem, hogy a sorozat hetedik részére már „kinövi” ezt a húzást, de úgy látszik, a MCF évekig tartotta magát ehhez a standardhez. Látszik, hogy még nem csapott rájuk az Elephant Games, később meg az Eipix Entertainment. A színészi játék sok helyen borzalmas, egyedül az igazi louisianai zene tartotta bennem a lelket, mert az tényleg tökéletes.

Grafika: 9,5/10 – az a félpont csak a színészek tehetségtelen játéka miatt van
Teljesítmény: 9,5/10 – hol is van az a nyamvadt lakat az inventoryhoz?
Történet: 10/10 – nem tudom, miért halogattam ennyi ideig, de azt hiszem, megérte. Cirka 3 órámba telt, mire végigjártam.